Eredetileg Carl Jung 1921-ben publikált, Lélektani típusok című könyvében fogalmazta meg komplex elméletét, amelyben azt fejtette ki, hogy az emberi személyiségek hogyan foglalhatók egy rendszerbe. Ezt Isabel Briggs Myers gondolta tovább és alkotta meg azt a tizenhat típust, amelyet négy nagy csoportba osztott ezután. 

Az önismeret mindig fontos volt az emberek számára. A válság közepén, egy ingoványos talajos sétáló embernek különösen izgalmas, ha egy objektív forrásból pozitív megerősítést kap önmagáról. Pontosan ezért van akkora sikere a közösségi oldalakon lévő teszteknek, hisz sosem azt kapjuk eredményül, hogy lusta, rossz emberek vagyunk. 

A pszichológia viszont annyira objektív, amennyire csak képes lehet rá. Az MBTI (Myers-Briggs Típus Indikátor) is egyszerűnek tűnő kérdéseket tesz föl a számunkra, mint a megszokott tesztek. A kérdések számát magunk választhajtuk, természetesen minél többre válaszolunk, annál konkrétabb elemzést kapunk. A kérdések száma legkevesebb négy, legfeljebb kilencvennégy lehet. 

A jellemzés felépítése

Az ember tehát a válaszadás után a tizenhat típus valamelyikébe kerül. Ezek a típusok négybetűs anagrammák, a négy betű pedig nyolc, párosával egymást kizáró tulajdonság közül kerül ki.

Ezek az extravertált (kifelé forduló) és intravertált (befelé forduló), érzékelő (a kézzel fogható tapasztalatokra alapoz) és intuitív (a tudattalant követő), gondolkodó (ok-okozat kereső) és érző (érzelmeire, megérzéseire hallgató), végül pedig megítélő (eredménykereső) és észlelő (információgyűjtő).

Ezek a típusok négy nagy csoportba foglalhatók bele, csoportonként négy típusról beszélünk. A négy csoport a racionalisták, idealisták, életművészek és gondviselők. Az évtizedes becslések alapján a társadalom eloszlása a következő:

A gondviselők, tehát önzetlenül másokat segítők a lakosság átlag negyven százalékát teszik ki, ezzel ők képezik a legnagyobb csoportot. Ide érthetők a családanyák többsége, a tanítók széles skálája és az orvostudomány teljes egésze. Persze nem csak ezekről van szó, a halmazok sokkal nagyobbak, mint amennyit laikusként megérthetünk.

A második legnagyobb csoport az életművészeké, körülbelül harminchárom százalékkal. Ide nem csak az alkotókat és az előadókat lehet sorolni, hanem a vállalkozókat és a kézműveseket is, bár elsőre nem jutna eszünkbe pont ezeket az elnevezéseket használni.

Az idealisták csoportja a harmadik legnagyobb, tizennégy százalékos átlageredménnyel. Ez is egy oltalmazó személyiséggyűjtemény, ahol a mentorokat és támogatókat találjuk meg. Így látni, mennyire bonyolult a rendszer, hisz nem nyilvánvaló, hogy egy ápolónőt hova is sorolhatnánk.

A racionalisták képezik a legkisebb csoportot, kicsivel több, mint a lakosság tizenkét százalékát teszik ki. Ide soroljuk a feltalálókat, a tervezőket és a hadvezéreket is. 

Értékelés

A teszt eredményeképpen tehát megtudjuk, a négy nagy csoporton belül hol helyezkedünk el, megismerjük a mi négy betűnket. De ezen felül kapunk egy közel öt oldalas értékelést, amelyben nem csak azt tudhatjuk meg, kik vagyunk és hogyan viselkedünk, de karrierajánlatokat és stressz kezelési tanácsokat is kapunk. 

A teszt, kiértékelés és részletes magyarázatok itt találhatók.