2012-01-09 18:36:00
A Heavy Rain tulajdonképpen egy kalandjáték, méghozzá nyomozós tematikájú. A játék során egy sorozatgyilkos után nyomozunk, összesen négy karakterrel, akiknek útja időnként keresztezi egymást. Hogy mennyiszer? Na ez egy jó kérdés, mindenkinek eltérő. A Heavy Rainben ugyanis az irányítás maximálisan a mi kezünkben van.
Minden döntés számít
A játék grafikája és zenéje is zseniális, utóbbi talán az elmúlt évek egyik legjobbja, a fő hangsúly azonban maximálisan a történeten van, mely teljes mértékben interaktív. Már a legelső jelentben, amikor az alapmozgásokkal ismerkedünk, számtalan eltérés lehet a sztoriban két játékos között attól függően, hogy a rendelkezésre álló területen mennyire kalandozik el, illetve mennyire akar kipróbálni mindent. A folytatásban azonban szekrénynyitogatás és a rajzolgatás igencsak átalakul.
Nagyjából minden egyes döntés egy alternatív univerzumot hoz létre, de a végcél persze marad, elkapni az Origami gyilkost. A végkifejletig számtalan módon eljuthatunk, és rendkívül változatos feladatokat kell teljesítenünk, lélegzetelállító üldözésektől a véres próbatételeken át akár egy kisbaba elringatásáig. Nincs jó és rossz, nem keveredünk olyan helyzetbe, mely zsákutcát eredményez, sosem kell az újratöltéshez nyúlnunk – mint az életben, minden döntés következménnyel jár, de a dolgok mennek tovább, és bizony, akár az is előfordulhat, hogy 8-10 órányi játék után elbukunk és nem tudjuk megmenteni az elrabolt kisfiút. Nincs menet közben „Game Over” felirat, bármi történik, végig kell és végig tudunk játszani egy valamilyen történetszálat, de az biztos, hogy kétszer ugyanazt a játékot sosem tapasztalnánk meg. Elég ehhez annyi, hogy összesen 17 különböző lehetséges befejezést írtak a játékhoz.
Mindez azonban rajtunk múlik, ügyességünkön, gyorsaságunkon és a döntéseinken. Egy olyan világot építettek a Heavy Rain készítői, melyben annak is igen komoly jelentősége van, hogy egy szereplővel a szoba végéből, vagy mellé leülve beszélgetünk. De a párbeszédek során is jó pár, akár tartalomban vagy érzelmi töltetben eltérő mondat közül választhatunk, hogy mit mondjon a karakterünk. Mi magunk alakítjuk a történetet, és nem reagálunk az egyes eseményekre, mint minden más játékban.
Persze a következmények is változatosak. Ha nem tudunk meg bizonyos információkat egy szereplőtől, mert rossz hangnemet választottunk vele, anélkül kell folytatni a nyomozást, ami megnehezíti az életünket, de néha ha nem tudunk kivédeni minden, mely egy 140 kilós targoncavezetőtől érkezik, könnyen búcsút inthetünk az egyik karakternek.
Ilyen még nem volt
A Heavy Rain azonban nem csak abban újít, hogy döntő mértékben átadja nekünk a kontrollt. A telepítés alatt sem maradunk „munka nélkül”, ugyanis egy terv alapján mi is meghajtogathatjuk a játék mellé kapott lapból az origami hattyút. Ez azonban csak egy egyszerű figyelmesség. Viszont a kontrollertől ne nagyon váljunk meg, mert a jeleneteket összekötő videóbevágás egy másodperc alatt éles helyzetté változhat, és ha lemaradunk egy gombnyomásról, azért komoly árat fizethetünk.
Mivel viszonylag hosszú a játék végigjátszása, így a karakterek idővel hozzánk nőnek, ránk ragadnak az érzéseik, melyben sokat segít a remek grafika, de még többet a fantasztikus zene. Ennek köszönhetően nem egyszer az egekbe szökik az ember pulzusa, és bizony frászt kap egy-egy helyzetben. A Heavy Rain ugyanis nem csak játék, de egyben egy lenyűgözően jó noir-thriller is, melyben mi vagyunk a főszereplők. Nem véletlen, hogy az utolsó jelentet követően vége főcímmel találkozunk, akár csak a mozikban.
A Quantic Dream egy lélegzetelállító interaktív filmet alkotott, mely hangulatában és látványvilágában Martin Scorsese vagy David Fincher munkáit idézi. A megvalósítás pedig csillagos ötös, olyan apróságokra is belekerültek, mint a türelmetlenül várakozó szereplők lábdobogása vagy az állkapocs mozgása gondolkodás közben. A zuhogó eső és a szürke köd azonban végig elkísér, bármilyen döntéseket is hozunk.
Manapság grafikában már gond nélkül hoznak jobbat a fejlesztők, lehet azonban bármilyen tökéletes látványra egy játék, egy sem tudja annyira közel hozni egyelőre a belső élményt, mint a Heavy Rain, és ez a játékmeneten múlik. És pont ezért, a rengeteg alternatív történetszál miatt érdekes, hogy a New Line Cinema már négy évvel a megjelenés előtt, 2006-ban megvette a megfilmesítés jogait. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy melyik vonalat viszik végig? Amíg azonban ez kiderül, előttünk adott a lehetőség, hogy akár minden befejezéshez eljussunk.
